Szinnyei
Lipszky János (szedlicsnai), nyug. cs. kir. huszárezredes, szül. 1766. ápr. 10. Szedlicsnán (Trencsénm.) magyar nemes családból; korán lépett a katonai pályára s a 4. huszár-ezredben kapitány lett. 1798-ban Bogdanics csillagászszal, felmérte Magyarország határát és a benső területnek egy részét. Az 1809. felkeléskor József nádor hadsegéde volt. 1808-ban mint a hessen-homburgi huszárezred őrnagyát, ezredessé léptették elő. Több évig élt nyugalomban, mint huszárezredes, szedlicsnai birtokán, hol 1826. máj. 2. meghalt.
Czikkei a Zeitschrift von u für Ungernben (II. 1802. Geographische Längen- und Breitenbestimmungen einiger oerten in Ungern); a Zach, Monatl. Correspondenz-ében (IX. 1804. Nachricth von einer Generalkarte des Königreichs Ungarn und Siebenbürgen, nebst der Militärgränze).
Munkái:
1. Tabula generalis regni Hungariae, Croatiae et Slavoniae, nec non magni principatus Transylvaniae conspectum mappae generalis in IX sectiones moduli majoris distributae, civitates, oppida, stationes et vias postales singillatim accurateque exhibens, secundum geometricas partium dimensiones, recentissimasque observationes astronomicas elaborata. Pesthini, 1804-1806. 12 rézmetszetű levélen; Prixner és Karacs metszették rézbe. (Ism. Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 190., 327. 1., Tudom. Gyűjt. 1833. IV.)
2. Repertorium locorum objectorumque in XII tabulis mappae regnorum Hungariae ... Secundum varias in his provinciis usu receptas denominationes ab eodem auctore elaboratum. Budae, 1808. (Német czímmel is.)
3. Karte der beiden königlichen freien Hauptsädte Ungarns Ofen und Pesth és Wien u. Pesth, 1810.
Hazai Tudósítások 1807. I. 21. sz.
Neue Annalen der Literatur. Wien, 1808. Intelligenzblatt 33. l.
1826: Hazai és Külföldi Tudósítások I. 44. sz.,
M. Kurir I. 46. sz.,
Ver. Ofner-Pester Zeitung 45. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Trencsénvármegyei természettudományi egyesület XV. Évkönyve. 1892. (Janovszky László).
A Pallas nagy lexikona
11. kötet, 556. p.
Lipszky János, térképész, született Szedlicsnán (Trencsén) 1766 ápr. 10., megh. u. o. 1826 máj. 2. Korán katonává lett s magyar lovaskapitány volt. 1798. Bogdanich csillagászszal felmérte Magyarország határát s a benső terület egy részét, később József nádor hadsegédje lett. Térképei a következők: Mappa generalis regnis Hungariae (Pest 1806,12 lap) ; Tabella generalis regni Hungariae (u. o. 1810, egy lapon); Plan der beyden königl. freyen Hauptstädte Ungarns Ofen-Pesth
(Bécs és Pest 1810, 4 lapon). Ezenkívül nevezetes a Schedius-féle Zeitschrift von und für Ungarn c. folyóirat második kötetében közlött dolgozata több mint 50 magyarországi hely fekvésének pontos meghatározásával. V. ö. Janovszky László értekezését a Trencsén vmegyei természettudományi egyesület XV. évkönyvében. 1892. és a Hadtörténelmi Közleményekben, 1895. 411 — 12. 1. GY. A. [György Aladár]
Révai Nagy Lexikona
12, kötet, 777. p.
Lipszky János, térképész, szül. Szedlicsnán (Trencsén) 1766 ápr. 10., megh. u. o. 1826 máj. 2. Katonai pályáján magyar lovaskapitány, később József nádor hadsegédje lett. 1798-ban Bogdanich csillagásszal együtt felmérte Magyarország határát s a belső terület egy részét. Térképei a következők: Mappa generális regni Hungariae (Pest 1806, 12 lap); Tabella generális regni Hungariae (u. o. 1810, egy lapon); Plan der beyden königl. freyen Hauptstadte Ungarns Ofen-Pesth (Wien és Pest 1810, 4 lapon). Ezenkívül nevezetes Schedius Zeitschríft von und für Ungarn c. folyóirata II.-ik kötetében közlött dolgozata több mint 50 magyarországi község helyhatározásával. V. ö. Janovszky László értekezését a Trencsén vmegyei természettudományi egyesület XV. évkönyvében (1892) és a Hadtörténelmi Közleményekben (1895).
MÉL
Lipszky János (Szedlicsna, 1766. ápr. 10. – Szedlicsna, 1826. máj. 2.): térképész, katonatiszt. Fiatalon katonai pályára lépett, lovaskapitány, 1808-ban ezredes lett, 1809-ben a Napóleon elleni háború idején József nádor hadsegéde. A Helytartótanács rendeletére 1798-ban Bogdanich Imre Dániel csillagásszal – aki munkájához földrajzi helymeghatározásokat végzett – felmérte Mo. határait és belső területének egy részét (kb. 500 helységet). Mo.-ról és Erdélyről kiadott mappája az első felmérésen alapuló megbízható térképe az országnak a mellé kiadott mutató pedig az első teljes helységnévtár. – A m. Geographische Längen- und Breitenbestimmungen einiger Oerter in Ungern (Zeitschrift von u. für Ungern, II., 1802); Mappa generalis regni Hungariae… (Pesthini, 1806); Tabella generalis regni Hungariae… (Pesthini, 1810); Plan der beyden königlichen freyen Haupstädte Ungasns Ofen und Pesth (Pesthini, 1810). – Irod. Janovszky László: L. J. (A Trencsén vármegyei természettud. egyesület évk.-ve, XV.); Fodor Ferenc: A magyar térképírás (II., Bp., 1953).